Happy-therapy

Mosolytalan nemzet vagyunk: nehéz az élet, sok a baj, a bú. Valamiért többet látunk az élet „habtalan” oldalából. A napokban újra olvastam Andrew Matthews ausztrál író Being Happy könyvét: humoros, kedves, szerethető írás, gondolatok. Andrew szerint a boldogság választás, döntés kérdése. Bhutanban pedig azt hirdetik a boldogság egy hely, amely éppen az ő országukban lelhető fel. Talán mindkettő igaz lehet, de az bizonyos, Bhutánba utazni kiváltság, amely a többségünk számára nem adatik meg. Marad a döntés, a boldogság gyakorlásának – nem mindig könnyű – módszere. Vélhetően nem orvosokkal, nem is pszichológusokkal, hanem öngyógyítással kellene elkezdenünk kúrálni magunkat. Íme, néhány általam összegyűjtött testi-lelki gyakorlat (talán más is tudja hasznosítani).

  • Légzés terápia. Észrevették, hogy milyen ritkán figyelünk a légzésünkre? Érdemes naponta időt szánni rá, hogy néhány percig rendezetten, mélyebben, valami ritmus szerint lélegezzünk. Legegyszerűbb a 4×5 másodperc: belégzés, tartás, kilégzés, tartás. Csupán néhány perc gyakorlás után már melegebbek a végtagjaink, jobb a közérzetünk.
  • Mosoly terápia. Mosolyogjunk. Magunkban otthon (olykor tükörbe…), társunkra, gyermekeinkre, barátainkra, ismeretlenekre az utcán, boltban. Tudatosan, figyelve a reakciókat. Mosolyogjunk okkal és ok nélkül, naponta többször, vagy akár folyamatosan. Hiszem, érzem az élet már ennyitől is egy kicsit szebb lesz.
  • Zene terápia. Hallgassunk zenét, amikor csak lehet, bárhol hangosan, vagy csendesebben fülhallgatóval. Vidámat, kedveset, kellemeset, pörgőset, éltetőt, amelytől jobb lesz a kedvünk, pont akkor, amikor abból van a legkevesebb.
  • Tánc terápia. Mindenütt lehet táncolni: a szobában, konyhában, fürdőben, udvaron, utcán, parkban, téren. Napsütésben vagy éppen esőben. Zenére vagy saját, belső dallamunkra. Megnéznek? Mit számít? A tánc felszabadít, a tánc életet ad. A magzat, a pici baba ritmusra mozog. A tánc szeretet, szerelem. Egyedül, párral, vagy csoportban. Táncoljunk önfeledten, ne törődjünk azzal, mit gondolnak rólunk: ahhoz túl kevés az időnk, hogy mindig mások véleményére figyeljünk.
  • Szeretet terápia. Szeressünk kézfogással, öleléssel, simogatással, szeretkezéssel. Új élet csak így születhet: a sejtek összeadódnak, összefonódnak, összekapcsolódnak. Háborúból, gyűlöletből nem keletkezik új élet, csak halál. Szeressünk az életért.

Számomra az írás is terápia (ezt a mondatot kölcsönvettem valakitől). Leírom, megírom, kiírom magamból az érzéseket, tapasztalásokat. Ha már az elgondolás megszületett – valamely okból, megosztom – valamilyen céllal. Bár Ady szerint vissza kellene mennünk Ázsiába (és nem csak boldogságot keresni), tudom, bárhol lehetünk boldogok. A lelkünk is egy hely, ahol jól elfér a boldogság, ha van elég erőnk minden reggel ébredés után elmondani, elképzelni: ma (is) boldog leszek. Okkal vagy ok nélkül (és nem haragszom magamra, ha nem sikerül mindig – holnap újra kezdem, kezdhetem).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük